Szép!
Szőke, barna,
Szeme kék.
A háború kitátotta száját
S elrepült.
Míg szállt, vért okádott a földre,
S a vértenger az élőket befödte.
Szép!
Szőke, barna.
Egy varjú kitátotta csőrét,
De nem volt hangja károgni már,
Szárnyát csapta, s azt hitte száll,
Délre szállt már minden madár.
Szép!
Szőke,
Vörösen izzott a parázs,
Befújt a szél a kéményen,
S megmarkolta keményen
A halált.
Szép!
Egy puszta.
Város volt.
Egy árnyék.
Ember volt.
A háború kitátotta száját
S elrepült.
De előtte megette az embereket.

1983. október 3.